2013. január 23., szerda

Nem kér a segélyekből a 16 gyermekes angol család

Nem mindennapi hír röppent fel a brit sajtóban: A legnépesebb angol család munkából él!

Üzenet ez minden kitartottnak: Lehet így is!

A kormányszintű ingyenélő-hízlalás ellenére meg lehet élni Angliában akár munkából is!

A Lancashire-beli Morecambe városában élő Radford család 7 lányt és 9 fiút nevel. Összesen 16 gyermeket. De ami egészen szokatlan: büszkék rá, hogy még sohasem szorultak rá segélyre és nem is kérnek belőle! Döbbenetes hír az ingyenélők millióinak…

A nagy család: (1) Chris 23 éves, (2) Sophie 18 éves, (3) Chloe 17 éves, (4) Jack 15 éves, (5) Daniel 13 éves, (6) Luke 11 éves, (7) Millie 10 éves, (8) Katie 9 éves, (9) James 8 éves, (10) Ellie 7 éves, (11) Aimee 6 éves, (12) Josh 4 éves, (13) Max 3 éves, (14) Tilly May 2 éves, (15) Oscar 1 éves, (16) Casper 1 hónapos





Anglia ma – Európa és a nyugati világ szégyeneként – a dologtalan leányanyák hazája. Az álságosan “munkás(párti)” névvel takaródzó nemzetrontó vadlibsi vezetés lakást utalt ki, ha valaki munkakerülő leányanyaként szült. Tették ezt tízezerszám. Családi adórendszer nem lévén, a dolgozók meg fizetik adóikat úgy, ahogy. Ugyanannyit, ha vagány magánzók, vagy ha éppen 10 gyereket nevelnek tisztességgel. Nem is csoda hát, ha néptömegek ismerték föl Angliában: a legjobb üzlet az ingyenélés. Naplopónak, lumpenproletárnak lenni sok pénzt jelent, és semmi munkát! Természetesen a tisztességgel dolgozók munkájából és adójából! Ma pedig milliók élnek immár legalább második nemzedékben, ingyen a mások zsírján. (Egyebek közt) ezért tart ma itt Anglia. Lecsúszóban, vágyakozva nézve föl pl. a háborúkban – amerikai kölcsönnel és segítséggel – megvert, mégis főnixként föltámadott Németországra. Ma pl. gépjárműben is csakis a német márka a státusz-szimbólum. No persze angol autó sincsen már, mind elúszott. Léhűtőitatásra mindig volt pénz, míg a Jaguar, vagy a 007-es Aston Martin, de még a királyi Rolls-Royce megmentésére sem jutott.

No persze az ingyenélő csürhének jut pénze és ideje mindenre. Még henceg is a jó dolgával úton-útfélen. A segélye(i)k 20%-a folyik el szerencsejátékokon, fogadóirodákban. Mert ráérnek! És megtehetik! Ha meg erre is ráunnak, hát elmennek betörni, fosztogatni, hogy végre vadonatúj 2 méteres képernyőjük is legyen otthon (amire egyébként a dolgozók hónapokat spórolnak).

Hát ebben a “modern” Angliában igazán üdítő színfolt, hogy éppen a legnépesebb, fehér és brit(!) család munkából él!

Pékséget üzemeltetnek családi vállalkozásban. Egészen régimódinak hangzik ma ez egy olyan társadalomban, ahova ömlenek a harmadik világ munkakerülői a legjobban fizetett ingyenélés reményében.


A Radford családnak 16 gyermeke van, és az édesanya nemrég jelentette be, hogy igazán szeretne már egy következőt!

Talán némely olvasónak ez már túlzásnak tűnik, de bizony ez a szemlélet tartja fönn Európát – ha mégis fönnmarad – a szinglik és gyermektelenek korában…

A Radford család gyermekei tisztatekintetűek, kedvesek és elevenek.

Noel, az apa a hét hat napján fél ötkor kel, a szomszédos városkában, Heysham-ben, a Strawberry Gardensben dolgozik a család pékségében. Az igencsak életrevaló családfő a 15 üléses minibuszon hordozza gyermekeiket oskolába.

Édesanyjuk, Sue szintén a családi pékségben dolgozik, amikor éppen nem a gyerekek körül sürgölődik a négyszintes, tízhálószobás házukban, melyet korábbi szociális otthonból alakítottak újra családi házzá.


Az emberek nem értik – mondja Sue – Mindig azt kérdezik: “Hogy lehet ezt csinálni?” – A válasz egyszerű: rendszer és rendszeresség!

Nagyon szeretek anyának lenni - teszi hozzá. Mindig elérzékenyülök, ha egyszerre látom őket.

Még gimnazista volt, mikor első gyermekük megszületett, ezután házasodtak össze, mikor Sue 18 éves lett.  - Még egy vagy két gyereket terveztünk - mondja Sue - aztán az első három után annyira élveztük a szülői szerepet, hogy nem álltunk meg.

“Igen nyugodt szülők vagyunk, ha nem így lenne, bizonyára már nem is élnénk” – vallja Noel, majd hozzáteszi: – Az is segít, hogy Sue kiváló emlékezete soha nem téved időpontok, találkozók és szülinapok dolgában… – “Nekünk nem kell naptár, minden Sue fejében van!”

A család ismét új taggal bővült: a második gyermek, a 18 éves Sophie megszülte az első unokát, Daisy-t.


Mit esznek Radfordék egy átlagos napon?

Reggeli: 3 kenyér, 2 doboz müzli, 10 liter tej

Ebéd: szerencsére a gyerekek az iskolában/óvodában ebédelnek

Vacsora: 16 sertésszelet, (a két legkisebb ugye még nem eszik ilyesmit, ebben benne vannak a szülők), 7 kg krumpli, 3 káposzta, 30 répa

A családról készült 47 perces videó ide kattintva nézhető meg (sajnos végig kell várni előtte 4 reklámot, de megéri!)

szegedem.hu nyomán

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése