2012. november 26., hétfő

Minden hetedik fiatal készül elhagyni az országot

London már ma a világ ötödik legnagyobb magyar városa, az országból regisztráltan elvándorlók aránya néhány év alatt megkétszereződött.

Minden adat egy jelentős, több százezer embert érintő kivándorlási hullámról árulkodik. Nem ez lesz a történelemben az első magyar exodus: nagyjából száz éve ugyanez volt a helyzet, akkor harminc év alatt a lakosok mintegy tíz százaléka hagyta el az országot. A célországok most mások, de a körülmények és az okok alig változtak - írja az Index.


Minden tizedik magyar elindult

Nagyjából száz éve ért véget ez az emigrálási láz, ami az újkori történelemben a legnagyobb mértékű magyarországi exodus volt. Bő harminc év alatt, az 1880-as évek elejétől az első világháború elejéig körülbelül négymillióan vándoroltak ki a Monarchia egészéből, közülük csaknem 1,4 millióan hagyták el a magyar területeket (a magyar királyság területén, Horvátország nélkül, 13-14 millióan éltek az időszak kezdetén).

A vándorlás elsődleges célpontja Amerika volt - mondta az Index kérdésére Frank Tibor, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének igazgatója, a téma kutatója. Az emigrálók - akik egy kisebb része nem kitelepült, hanem csak munkát vállalni ment, és később hazatért - emellett Kanadába, Brazíliába, Argentínába utaztak még viszonylag nagyobb számban. Frank elmondta: sokan közülük többször is megfordultak a Egyesült Államokban, miután a jobb élet reményében kint vállaltak munkát. Amerika és az európai kontinens között a századforduló környékén körülbelül kétezer hajó ingázott, hogy a kiutazókat és hazatelepülőket szállítsa.

Most szinte ugyanott tartunk, bár az Amerikába hajózást az EU-ba ,,fapadozás" váltotta fel. A motivációk azonban hasonlóak: nemcsak gazdasági-megélhetési, hanem társadalmi okai is vannak a kivándorlásnak. A most külföldi munkát keresőknek is csak egy része készül később hazatelepülni, sokan tartósan letelepednek új hazájukban. A becslések szerint a külföldön munkát keresőknek körülbelül az egynegyede tért vissza az első világháború kezdetéig a szülőföldjére.

Egyelőre úgy tűnik, a mostani exodus nagyságrendjében is hasonlít a száz évvel ezelőttihez: a monarchia magyar területeinek nagyjából minden tizedik lakosa külföldre ment, most minden hetedik fiatal magyar el tervezi hagyni az országot.


London az ötödik legnagyobb magyar város

A német statisztikai hivatal nemrég azt közölte, hogy 46 százalékkal nőtt a Magyarországról Németországba érkezők száma. Csak az elmúlt két évben több mint 70 ezer, 2008 óta nagyjából 120 ezer magyar telepedett le hivatalosan német területen (a feketén külföldre menők számát természetesen a statisztikákból nagyon nehéz megtalálni, becslések szerint elsősorban Ausztriában és Németországban lehet jelentősebb az arányuk). Tavaly a hivatalos adatok szerint is 40 ezernél több, majdnem egy hódmezővásárhelynyi (46 ezer lakos) magyar választotta magának Németországot.

A brit nagykövet nemrég egy Indexnek adott interjúban azt mondta: London ma a világ ötödik legnagyobb magyar városa lehet az ott élő magyarok száma alapján. 2007 és 2010 között évente 12-15 ezer, tavaly több mint 17 ezer magyar kért hivatalos munkavégzéshez adószámot, de 2004-2006 között is évi öt és tízezer között volt a számuk.

A magyar statisztikai hivatal adatai sem biztatóbbak: ,,az utóbbi években majdnem kétszeresére nőtt a Magyarországról elvándorolt állampolgárok uniós államokban regisztrált állománya" - mondta a KSH migrációkutatója, Melegh Attila. Míg 2005-ben a hazai népesség 1 százaléka hagyta el az országot, hogy hosszabb, rövidebb ideig külföldön éljen, mára ez a 2 százalékra nőtt, azaz 180 ezer fő fölé emelkedett (viszonyításképpen: Miskolcon nagyjából ennyien laknak). Ez persze elmarad a száz évvel ezelőtti 10 százaléktól, de az egy jóval hosszabb időtartam eredménye volt. Arányaiban tehát most semmivel nem tűnik jobbnak a helyzet - írja a portál.


Azt, hogy mennyire kell komolyan venni a kivándorlási hullámot, az mutatja a legjobban, hogy még a kormány is elismeri, bár Orbán Viktor miniszterelnök szerint akik most elmentek, 2018-ra vissza fognak térni. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mégis aggódik, és kisfilmekkel próbálják meg maradásra bírni a távozni készülő fiatalokat. 

Kisfilmek helyet inkább megélhetést és életminőséget kellene biztosítani a politikus urak és holduvaruk zsebének tömése helyett.

(Profession.hu nyomán)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése